Honvéd Kulturális Központ - Stefánia-palota
www.bphkk.hu
Stefánia Palota
A Stefánia Palota - nevét a sugárútról kapta, melyen található - a XIX. század végén neobarokk stílusban, eredetileg úri kaszinónak épült. 1947 óta a Magyar Honvédség gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A később mellé épített üvegépülettel egy intézményt alkotnak Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ néven.
A XIX. század elején gróf Széchenyi István által alapított Pesti Casino (később: Nemzeti Casino) mintájára klub alapítását kezdeményezte báró Atzél Béla műgyűjtő, azzal a céllal, hogy a korabeli előkelőségek Budapesten egy újabb nyári üdülőhelyen múlathassák idejüket. A kor nemessége hiányolta ugyanis, hogy a fővárosban a Margitszigeten kívül a főúri rendnek nincs másik kiránduló és szórakozóhelye.
Eszterházy Mihály gróf elnökletével félmillió forint részvénytőkével létrehoztak egy klubot, melyre a nyári kaszinó felépítését alapozhatták. 1893 áprilisában indult meg az építkezés Meinig Artúr német származású építész tervei alapján, közvetlenül a Városliget szomszédságában - a kor legelegánsabb és legforgalmasabb korzóján: a Stefánia úton. Az eredeti nevén Park-Club és a hozzá tartozó park végül 1895. május 1-jén nyitotta meg kapuit. A klub elsődleges célja a társadalom művelt osztályai szabadidejének hasznos eltöltésére irányuló társasági, szórakoztató és sportprogramok szervezése volt, a politikai jellegű témák teljes kizárásával.
Az épület berendezési tárgyait maga Atzél báró válogatta és hozatta Londonból. A báró ritka műízléssel válogatta össze a helyiségek díszítésére és kényelmére szolgáló függönyöket, gobelineket, márvány konzolokat, szobrokat, képeket, asztalokat, székeket, díványokat, vázákat, csillárokat – amelyek mindegyike igazi iparművészeti remekműnek számított.
A Park-Club megalakulásakor eredendően a köznemesi és főnemesi osztály egymáshoz való közeledését szolgálta, mint társasági színtér. 1910-től azonban a főúri rétegek exkluzív szórakozóhelyévé vált. Az arisztokrácia nagyszabású mulatságokon, hangversenyeken és bálokon gyűlt össze az impozáns falak között. Eredeti rendeltetésének megfelelően a Park-Club elsősorban a tavaszi és a nyári időszak társasági eseményeinek helyszíne volt. Évenként megrendezett zártkörű lawn tenisz bajnokságán még a Habsburg család egyes tagjai is részt vettek. Rendkívül népszerű eseménynek számítottak a tavaszi bálok és farsangi teadélutánok is.
A klub tagsága igen előkelő körökből állt össze. A nagy múltú nemesi családok sarjai - Andrássy, Esterházy, Festetics, Károlyi, Széchenyi - mellett a kor politikai elitjének képviselői - Bethlen István, Széll Kálmán, Tisza István– egyaránt a klub tagjai voltak. A tagság kilencven százalékát főnemesi és grófi családok képezték, az évtizedek során az igazgatóság tagjai közt szerepelt Andrássy Géza, Apponyi Lajos, Széchényi Béla, Teleki Pál és Wekerle Sándor. A Park- Club emellett büszkén hirdette, hogy tagjainak harmadát hölgyek adják, ez ugyanis akkoriban ritkaságnak számított, hiszen a klubélet korábban férfiak kiváltsága volt. A Park- Club így úttörőnek számított önálló női tagozatával. A klub első igazgatója báró Atzél Béla volt, akinek halála után az intézmény vezetése gróf Szapáry Pálra szállt, akinek a nevéhez a klub második virágzása fűződik. 1905-ben, a fennállás tíz éves évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozatot és teniszversenyt rendeztek, az épületet kívülről és belülről is restaurálták.
A Stefánia úti épületet gyakran keresték fel királyi személyek. Ferenczy Ida társaságában Erzsébet királyné is többször látogatott el ide. Ferenc József császár főként ebédek és délelőtti fogadások alkalmával jelent meg a klubházban. Vendégként többek között Vilmos német császár, Alfonso későbbi spanyol király, Mozzafer-ed-Din perzsa sah, és Mihály orosz nagyherceg fordult meg itt. De ellátogatott ide Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Feszty Árpád, Törley József és Nansen, a híres sarkkutató is.
A második világháborúban az épületet több találat érte, 1947-től a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe került. 1948-tól a Magyar Néphadsereg tisztjeinek nyári épülete lett, amely a tisztek színvonalas szórakozásának és a kiemelt rendezvények lebonyolításának biztosított helyet. Az 1950-es években a parkban működött a főváros legszebb szabadtéri színpada és filmszínháza. A teljes, külső-belső helyreállítás csak 1965-ben történt meg. A világszínvonalú bútorok jelentős része megsemmisült, így a berendezést új neobarokk stílbútorokra cserélték. Az épületet körülvevő telekrészen a park megmaradt, ahol több mint százféle fa és cserje biztosított kora tavasztól késő őszig pompás látványt. 1978-ban az egykori báltermet, amihez az emeleti terasz kapcsolódott színházteremmé alakították át.
A Park-Club épülete 1993-ban kapta a Stefánia Palota nevet. Elsődleges feladata a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kiemelt rendezvényeinek kiszolgálása, ugyanakkor a főváros egyik legkedveltebb reprezentatív helyszíne fogadások, konferenciák, bálok, esküvők megrendezésére.
2011-ben Magyarország uniós elnöksége idején fontos Európai Uniós tanácskozásnak adott otthont a Stefánia Palota. Ugyanabban az évben a palota egyik különtermében alakult meg a Budapest Helyőrség Tiszti Kaszinó, mely szellemi örököse az 1899-től, a Váci utcai palotában működtetett Országos Tiszti Kaszinónak. 2012-től működik itt havi egy alkalommal a Tábornoki klub, ahol a Magyar Honvédség tábornoki kara tart előadásokkal és vacsorával egybekötött társas összejöveteleket.